Meleg

Megszavazták Írországban a melegházasságot

Nyugat-Európában Írország volt az utolsó állam, ahol bűncselekménynek tartották a homoszexuális kapcsolatot. Alig 22 évvel később, a pénteki népszavazás nyomán úgy néz ki, év végén már
házasságot is köthetnek a melegek a szigetországban.
A mélyen katolikus ország – ahol az 1995-ös népszavazásig még a válás is tilos volt – ezzel a 19. állam lesz a világon, ahol engedélyezik a házasságot az azonos neműek között. És az első, ahol erről népszavazással döntöttek.
A végeredmény ugyan csak este lesz hivatalos, a beérkező adatokból az látszik, hogy szinte kivétel nélkül minden szavazókörben az igenek győztek, bizonyos szavazókörökben akár 70, vagy még magasabb százalékkal. Az RTE állami médiavállalat becslése szerint az “igen” tábor győzelme elsöprőnek tűnik, Kevin Humphreys miniszter kétharmad-egyharmad arányt jósol. Aodhan O’Riordain, az esélyegyenlőségért felelős miniszter szerint is győztek a melegházasságot támogatók

A 6,3 milliós szigetországban az Ipsos MRBI felmérése az igenek győzelmét jósolta. Eszerint a lakosság 74 százaléka ért egyet az azonos neműek házasságának engedélyezésével. A szavazás eredménye is hasonló arányokat mutatott végül. Az Irish Times újságírójának számításai szerint a törvényt elfogadhatják júliusban, érvénybe léphet augusztusra, szeptemberre, tehát az első azonos neműek közötti házasságok karácsonyra számíthatnak.
A ír kormányfő az igenekért kampányolt szerdai televíziós beszédében.
Nem kell félni attól, hogy valaki a szerelemre és az egyenlőségre szavaz.
– idézte Enda Kennyt a Guardians. A kormányfő ezt heteroszexuálisként mondta, hangsúlyozta, hogy nem szeretne „melegbálvánnyá” válni azzal, hogy kiáll az azonos neműek házassága mellett.

A népszavazást eredetileg a Munkáspárt kezdeményezte már a 2011-es parlamenti választás kampányában. Miután a párt koalícióra lépett a jobbközép Fine Gaellel, megállapodtak arról, hogy létrehoznak egy alkotmányozó testületet, amely elé felterjesztik a kérdést. A 2012-ben létrejött, 2014 márciusáig dolgozó gyűlésben 29 parlamenti képviselő, négy északír párt képviselője és 66 véletlenszerűen kiválasztott civil vett részt. A testület 79 százalékos többséggel támogatta a népszavazás kiírását. Jogilag a döntés nem volt kötelező érvényű a kormányra nézve, de a megállapodás alapján elfogadta azt.
A népszavazás egész pontosan az alkotmány módosításáról szól. A javasolt módosítás szerint az alkotmány 41. cikkelye így kezdődne:

Féadfaidh beirt, gan beann ar a ngnéas, conradh pósta a dhéanamh de réir dlí.

Azaz, „házasság a jog szerint két ember között köthető, tekintet nélkül a nemükre.” A támogatással elhárul az alkotmányos tilalom az azonos neműek házasságkötése elől.
Az ellenzők táborát magától értetődően a katolikus egyház fogta össze. A “Vote no”-mozgalom legfőbb civil szervező erejét a Mothers and Fathers Matter (Számítanak az apák és anyák) szervezet adta, Plakátjaikon egy gyermekét arcon csókoló férfi és nő látható, alatta a “Szavazz nemmel” felirattal.
A népszavazáson az igenek győzelme után a melegek számára létesített bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye megszűnik, a jövőben már csak a házassággal erősíthetik meg jogilag a kapcsolatukat a melegek is.

RTX1E893

A népszavazás természetesen a polgári házasságkötésről szól, az egyházat közvetlenül nem befolyásolja, így továbbra sem lesznek meleg esküvők a templomokban. Hacsak egyszer Róma másként nem rendelkezik – írja az index.hu

Hozzászólások

A hirdetés néha fáj, de csak így tudjuk fenntartani az oldalt..köszönjük ha megérted :)