Kultúra

Férfiszerelem Thébaiban

A melegekről a közvélekedésben számtalan téves sztereotípia uralkodik. Ezek egyike, hogy túlhangsúlyozott feminin tulajdonságaik eleve alkalmatlanná teszik őket a katonáskodásra. A thébai Szent Sereg csattanós ellenpéldája a fenti vélekedésnek.

A korabeli Thébaiban teljesen elfogadott volt, hogy egy férfinak egy férfi a lelkitársa, sőt már-már megkövetelt társadalmi norma volt (bár ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy szexuális kapcsolatot is teremtettek). Így talán nem is meglepő, hogy az ókori görög városállam felemelkedésében fontos szerepet játszott a thébai Szent Sereg, a férfi szeretőpárokból álló különleges alakulat. Ez a spártaiak elitcsapatához hasonlóan szintén 300 főből állt, de megkülönböztette az a sajátosság, hogy 150 szerelmes férfipárból állt, amelyeket egy-egy idősebb és fiatalabb hoplita harcos alkotott.

A történetíró Plutarkhosz szerint a párokból verbuvált sereg ötletét Platón egyik írása, A lakoma ihlette, amiben Phaidrosz így szónokol: “Ha megvalósíthatnánk, hogy egy állam vagy sereg csupa szeretőkből állna, el se képzelhetnénk tökéletesebb önkormányzatot, vagy minden undokságtól tartózkodást és egymással vetélkedést. És az ilyenek a harcban, akármily kevesen is legyenek, kereken kimondva mindenkin győzedelmeskednek. Mert ha egy szerelmes férfi netán megfutamodnék a sorból, és eldobná a fegyverét – ennek legyen tanúja bárki más, csak ne a kedvese, mert ezt nem szenvedhetné el, inkább a halál! Nem akad olyan gyáva fickó, kibe még Erósz se plántálna bátorságot, hogy a veszélyben ne hagyja cserben a kedvesét, de mentse meg! – és így Erósz révén versenyre kél a gyáva a természettől legbajnokabbal is.”

greeks

A Sereget i.e. 378-ban alapította Gorgidasz, aki eleinte az elit kiképzést kapó párokat szétosztotta más hadtestek erősítésére. Pelopidasz volt az a hadvezér, aki egyetlen ütőképes egységbe tömörítette őket. A thébai szivárványos alakulat be is váltotta a hozzá fűzött reményeket, és a negyedik század középső harmadában végigverte a fél ókori görög világot.

Halhatatlanná mégis a spártaiak elleni csata tette őket. Thébai ugyanis összetűzésbe keveredett a korábbi szövetségesének számító Spártával, az összetett konfliktus pedig egyetlen végzetes összecsapásba, az i.e. 371-es leuktrai csatába torkollott. A félelmetes és teljes hadi pompájában mindaddig legyőzhetetlen Spárta ekkor megsemmisítő vereséget szenvedett, és egycsapásra elvesztette addigi befolyását a görög városállamok között, egyúttal pedig Thébai rövid életű dominanciára tett szert.

Bár Spárta a korábbi erejét már soha nem nyerte vissza, még a hanyatlás ellenére is két további évszázadon át tudtak a régió fontos szereplői maradni. Sőt, a róluk (pontosabban a Spártát is magában foglaló Lakóniáról) elnevezett lakonikus tömörségüket is sikerült megőrizniük. Egy anekdota szerint a fél görög világot meghódító II. Philipposz makedón király ekkoriban üzenetet küldött Spártának, amelyben kifejtette, hogy ha elfoglalja Lakóniát, eltörli Spártát a föld színéről. Spárta egyetlen szót küldött válaszként: “Ha.”. Végül se Philipposz, se a fia, Nagy Sándor nem bajlódott a makacs városállammal.

Annál inkább Thébaival, amelyet végül i.e. 338-ban a makedón seregek agyba-főbe vertek a khairóneiai csatában. Ekkor semmisült meg a dicsőséges Szent Sereg is, mely a végsőkig küzdött. Emléküket a khairóneiai oroszlánszobor őrzi a csata színhelyén.

Hozzászólások

A hirdetés néha fáj, de csak így tudjuk fenntartani az oldalt..köszönjük ha megérted :)